A folyadékoknak gravitációs térben nincs saját alakjuk, mindig felveszik a tárolóedény alakját. Ezenkívül a víz 32×hatékonyabban bírja szállítani a hőt mint a levegő. Ugyan a gázmolekulák is mindig kitöltik a rendelkezésükre álló teret, de a folyadékok csak kis mértékben nyomhatók össze így hatékonyabban lehet áramoltatni zárt renszerben. A folyadék esetünkben desztillált víz, alkohol, fagyálló, olaj és ezek keveréke.
A vízhűtéses rendszer elvi felépítése és az ehez szükséges alkotóelemek :
- Hőátveő elem
(CPU blokk, chipszett blokkok, memória blokk, VGA blokk, periféria blokk, tápegység blokk).
Az általuk termelt hőt képes felvenni és átadni a hűtőfolyadéknak. - Hőátadó elem
(radiátor, hőcserélő).
A hűtőfolyadék által szállított hőt képes kivonni a rendszerből és leadni a külső környezetének.
Ez két módon lehetséges :- Passzív :
Az anyag természetes, hőátadóképességének köszönhetően történik a hőcsere. A folyamat sebessége a használt anyag hőszállítóképességétől függ. - Aktív :
Egy aktív berendezés (általában ventillátor) segítségével van felgyorsítva hőcsere. A folyamat sebessége a berendezés teljesítményétől függ.
- Passzív :
- Hőszállító elem
(PVC cső, a rendszerben keringő folyadék, vízpumpa)
Feladata, a rendszerbe került hulladékhő elszállítása a hőátadóelemhez. - Rendszer felügyeleti segédelemek
(áramlás-hőmérő-nyomásmérő szenzor, tágulási-folyadéktároló tartály)
Nélkülük is működőképes a rendszer (kivétel a tágulási tartály), de nélkülözhetetlenek a rendszer kontrollálható biztonságos üzembentartásához. Visszajelzést adnak a pillanatnyi működési állapotról, és riasztanak vagy autómatikusan beavatkoznak az esetleges károsodások megelőzése érdekében.
Ha a felsorolt elemek közül valamelyik hiányzik (kivéve a Rendszer működést biztosító elemek), a rendszerünk nem tudja ellátni a feladatát, nem jön létre a hőcsere és az alkatrészeink túlmelegednek.
A vízhűtéses rendszer gyakorlati felépítése :
A rendszert boltban kapható alkatrészekből állítottam össze. A házilag készített blokkok sokkal olcsóbbak, de az egyre bővülő választék miatt a bolti alkatrészek is kezdik a megfizethető árat elérni.
- Előszőr is az alaplapot kell jól kiválasztani, mert a blokkok leszorítóelemei CPUfoglalatonként változnak. Általában az Intel (pl:478, 775) és az AMD (pl:754, 939) foglaltokhoz gyártott blokkokat nem lehet felcsrélni egymással a rögzítési mód miatt.
Ugyan ez van a VGA kártyáknál is, vagy ATI vagy NVIDIA karihoz jó a blokk.
A chipszett hűtőknél nincs probléma, mert mindegyiknél ugyanott helyezkedik el a rögzítéshez szükséges furat, vagy(kampós leszorításnál) kengyel. - Egymáshoz illesztkedő elemeket építsünk be a rendszerbe. A vízpumpa legyen a kiindulópont. Mondjuk ha a vízpumpa névleges teljesítményéhez csak 8mm-es belsőátmérőjű vízcsővel üzemeltethető a rendszer, akkor 8mm-es beömlőcsövű blokkokat használjunk. A 10mm-es vízcsőnél lassabb lesz a folyadékáramlás, 6mm-es vízcső használatánál a szűk keresztmetszet miatt megnövekedett nyomás jobban terheli a pumpa motorját, ami károsodáshoz is vezethet.
1 CPUblokk által felvett hőt, egy 30mm vastag 120×120mm-es aktív hűtésű radiátor képes átadni a külső környezetnek. Passzív hűtésnél ugyanekkora teljesítményű radiátorra lesz szükség, de ennek mérete természetesen jóval nagyobb. A beépített elemek számával arányosan kell növelni a radiátor teljesítményét.
- A gépházat úgy válasszuk meg, hogy legyen elegendő hely a vízpumpának, vízcsöveknek és jól szerelhető legyen.
A VGA kártyánál (CrossFire kiépítés esetén kártyák), a blokk szívócsonkjai kiállnak igy két slot helyet fog foglalni a kártya.
Ha az aktív hűtőegységet a gépház belső oldalán akarjuk elhelyezni akkor annak is szorítani kell helyet. Szerintem jobb megoldás a gépházon kívüli rögzítés mert így az összes szállított hulladékhő kint fog távozni. Passzív hűtés csak külsőleg oldható meg.